Nem csak ez történt ám ma reggel, hanem az is, hogy láttam az MSN-en Kisördit bejelentkezve. Igen csak nagy kényszert éreztem, hogy írjak neki, de ha nem Ő lett volna a gép előtt akkor igen csak kopp lett volna a szitu. Érdekes, mert az elmúlt napokban eléggé sokszor jutott az eszembe, de nem tudom miért. Remélem minden rendben van vele és csak egy kósza megérzés keringet a fejemben napokban... Minden esetre jó lenne vele dumálni megint.

Felhívtam a kollégám, hogy minden rendben van-e bent, de mint mindig, így most is valami rossz hírt kellett kapnom. A kolléga lebetegedett, így van egy olyan érzésem, hogy ma visszavonják a szabimat. Már nagyon elegem van ebből a szervezetlen és abszolút kihasználós munkahelyből... Na mindegy, ez az Én problémám!

Más: Nemeszisz tegnap megemlítette, hogy mostanában olyan nagy szomorúságot lát és érez rajtam. Kicsit meglepődtem azon amit mondott, de természetesen azonnal el is gondolkoztam rajtam, hogy mennyi valóság tartalma lehet... És mire jutottam? Talán igaza van, de talán csak ugyan azt érzi rajtam ami meghatározta az elmúlt időszakom érzéseit... Ebből a gondolatból most nem szeretnék tovább menni, mert minden azért nem tartozik a külvilágra, tudván, hogy kik olvassák a blogomat.

Ezeket a képeket már sok bejegyzéshez fel szerettem volna tenni, de csak most jött el az ideje.

Köszönöm OhlalaMag!