Ha azt kezdeném el írni, hogy már nagyon szeretnék egy társat és, hogy nem jó egyedül, akkor megint azt kapnám meg, hogy depressziós vagyok, vagy türelmetlen.
Nem szeretek negatívnak tűnni és azt sem szeretem, ha nem szép és jó dolgokat írok, de sajnos mostanában, tényleg  csak az jut az eszemben, hogy találjak valakit.
Nem, hogy egy levelezés, de még egy hello sincs mostanában senkitől. Vajon miért?  Ennyire nem lát bennem senki egy társat ?
Ha valaki azt mondja, hogy tenni is kell érte, nos Én teszek is... mégsem történik semmi.

Lehet, hogy nem a legjobb bejegyzésem, de ez van!  Próbálom a saját életemet egy jobb irányba terelni és igyekszem megváltoztatni mindent ami körülöttem van, hátha csak ki kell szakadnom az eddigi megszokott napjaimból és akkor jön majd valami új....
Meglátjuk...
Holnap találkozom megint "T"-el... szeretek vele lenni, még ha nem is beszélgetünk folyamatosan, vagy mondunk bármit is...  mint baráttal jó lenni ...
Szombatom  pedig ha minden igaz, "O"-nál alszom (ezt beszéltük a héten) , így lehet, hogy legközelebb csak hétfőn írok újra!

Szép álmokat mindenkinek!