Most elmesélek egy rövid történetet, ami több mint két hete történt velem…
Egy nap amikor nem reméltem többet, mint az esti hold érkezését, fáradtan haza érve leültem a kanapéra, hogy egy nagy sóhajjal elengedjem a mögöttem lévő napot, akkor még nem tudtam, hogy attól az estétől, a mai napig, csak egy dolgot teszek majd… csak nézem Őt!
Felöltöztem, felvettem a „báli” ruhám majd átmentem a barátaimhoz, hogy szórakozzunk egy kicsit, táncoljunk!
Ahogy telt az este egy férfi állt meg az ajtóban és mindha megállt volna az idő, mert még mindig úgy érzem magam, mint ha ott állnék előtte és csak nézném és várnám, hogy azt mondja nekem… Szia hercegem!
Ma amikor belépett az ajtón, csak annyit mondott… „szia hercegem”!
Azt hiszem most egy igazi herceg képei illenek ide!
Ruben Baars fotói a Burbujas De Deseo oldalon: