Az elmúlt napokban eléggé vissza nyertem az energia szintemet és ezáltal hosszú idő után ismételten a "pozitívan" gondolkodó Én voltam és még meditálni is tudtam. "Pozitívan"...kicsit merész kijelentés, tudván, hogy valójában mit is jelet, de igyekszem. :-) Nagyon hiányzott az elmúlt hetekből a meditálás és koncentrálás lehetősége és igen csak éreztem már a szükségét, hogy ismételten kontrolálni, teremteni tudjak.

Azt megjegyezném, hogy az elmúlt időben rám telepedett kisebb depresszió múlóban van és azt hiszem újra önmagam lehetek. Bár sosem szűntem meg "Én" lenni, inkább úgy tudom jól elmondani, hogy más nézőpontból is megvizsgáltam a világot. Amit viszont megtanultam, hogy ilyenkor is csak egy dolog képes segíteni és változást hozni...

Változás...hű... a legfőbb dolog ami meghatározta az elmúlt fél évemet. Változtam, tanultam, éltem, léteztem de mindig más módon, más emberként. Legtöbben félnek a változástól, az ismeretlenből és csak a végén képesek egészében látni a dolgok valódi létét, de ha mindig figyelünk a világra és önmagunkra akkor a változást is megértjük és megéljük.

Nem elég azt mondani, hogy a változás jó és nem félek tőle, vagy kíváncsian várom, hanem azt is meg kell érteni, hogy miért történik és ennek a legfőbb oka az általunk meghozott döntések végtelen számú jövőképek közötti választások sokasága.

Állhatunk egy változás közepén, de ha nem vagyunk megfigyelők és egyben okozók is akkor csak megtörténik, de az új helyzettel nem tudunk majd mit kezdeni. Tanulságos és igazán nagy élmény volt a július... már most tudom, hogy jövőre is várni fogom ezt a hónapot! :-)

Más: du.-ra átmegyek egy kedves kollégámhoz, mert meghívtak ebédre. Házikoszt, alig várom, ugyan is Én magam nem nagyon készítek házilag semmit. Inkább a gyorséttermekre bízom a táplálkozásom.

Most készülődnöm kell, ezért itt befejezem a bejegyzésem, de legkésőbb holnap folytatom, mivel itt az ideje, hogy Nemesziszel kapcsolatosan megosszak valamit... valamit ami elkezdődött és részese vagyok...

Szép vasárnapot!