Hát... eléggé érdekes napom volt! Valahogy ma mindenkit a félelem, elkeseredés kerülgetett... talán a közeledő létszámleépítés miatt.
No de a munka csak egy eszköz viszont ezt sokan elfelejtik.
No de a munka csak egy eszköz viszont ezt sokan elfelejtik.
Holnap bár mi is történik, nagyon jó napom lesz, mert elmegyek megnézni egy kisautót ami lehet, hogy a jövőben az útitársam lesz! :-)
Erről bővebben majd ha biztos lesz már!
Szép estét :-)
David Salmoni:
Ahogy a gép előtt ülök, megint csak azon kapom magam, hogy keresgélek, kutatok... de minek? Hát ha egyszer csak egy "kincset" találok? Ugyan...
Miért nem lehetek Én is kincs, amit valaki megtalál?
Légy türelmes...
Vedd könnyedén...
Ne görcsölj rajta...
Jobban foglalkozz vele...
Menj utána...
Légy kitartó...
Ezt már mind megkaptam különbféle emberektől, de igazából mit kéne tennem?
Most persze az a gondolat motoszkál a fejemben, hogy "minek aggodalmaskodni, ha most úgy is ez van?"...
Persze, csak, hogy ez kb. 10 percig segít!
Nézem magam, vizsgálom, de nem tudom... Nos?
Valaki elmondja?

Szerintem nem az a lényeg, hogy mindig, minden tudjak előre, hanem elég ha biztos vagyok abban, hogy tudok majd dönteni. Persze hiába igyekszem mindig a megfelelő döntést meghozni, sosem lehetek eléggé biztos abban, hogy az jó lesz, amíg el nem érkezik az a pillanat, hogy jól érezem magam. :-)
Ha nagy esemény, vagy nagy lehetőség, netán nagy kudarc, vagy bánat van előttem, akkor vagy észreveszem ezt a lehetőséget, vagy elmegyek mellette. és attól kezdve az a múlt, amit sosem fogok tudni. Ebből az következik, hogy bárhogy is döntök, bárhogy is alakulnak a dolgok mindig lesz valami és ha egy adott pillanatban megvizsgálom, hogy ez most jó vagy nem, akkor már nem számít, hogy miként, vagy milyen döntések láncolatként jutottam el addig a pontig, hanem elég, hogy megélhetem és ott lehetek.
Minden egyes nap változik az alapján, hogy miként ítélem meg a saját helyem vagy szerepem az életemben. Folyanatosan érnek külső hatások, emberek szolnak bele a jövőmbe, ezért minden nap más és más, de sosem ugyan olyan. Sosem lesz olyan érzésem, hogy ez történt tegnap is és az előtt is...
És, hogy ez a gondolkozás hova vezet? Nos fogalmam sincs, csak tisztában leszek azzal, hogy egy dolog van, ami biztos az életemben...az a változás! És ha már úgy sem tehetek semmit sem ellen, akkor úgy teszek, mind ha ismerném a jövőmet! :-)
Aközött, hogy reggel elindulok dolgozni és hogy haza érek a munkából egy olyan idő telik el számomra ami meghatározza, hogy milyen lesz a holnapom.
Ha nagy esemény, vagy nagy lehetőség, netán nagy kudarc, vagy bánat van előttem, akkor vagy észreveszem ezt a lehetőséget, vagy elmegyek mellette. és attól kezdve az a múlt, amit sosem fogok tudni. Ebből az következik, hogy bárhogy is döntök, bárhogy is alakulnak a dolgok mindig lesz valami és ha egy adott pillanatban megvizsgálom, hogy ez most jó vagy nem, akkor már nem számít, hogy miként, vagy milyen döntések láncolatként jutottam el addig a pontig, hanem elég, hogy megélhetem és ott lehetek.
Minden egyes nap változik az alapján, hogy miként ítélem meg a saját helyem vagy szerepem az életemben. Folyanatosan érnek külső hatások, emberek szolnak bele a jövőmbe, ezért minden nap más és más, de sosem ugyan olyan. Sosem lesz olyan érzésem, hogy ez történt tegnap is és az előtt is...
És, hogy ez a gondolkozás hova vezet? Nos fogalmam sincs, csak tisztában leszek azzal, hogy egy dolog van, ami biztos az életemben...az a változás! És ha már úgy sem tehetek semmit sem ellen, akkor úgy teszek, mind ha ismerném a jövőmet! :-)
Aközött, hogy reggel elindulok dolgozni és hogy haza érek a munkából egy olyan idő telik el számomra ami meghatározza, hogy milyen lesz a holnapom.

Nem azért mert valami történik bent és azt holnap folytatnom kell, hanem mert olyan döntéseket hoztam, ami magával teremti a holnapom pillanatait. Ha megnézek a reggeli metrón egy anyát, aki a sparos szatyrával és az olcsón vett ruhájában igyekszik be a munka helyére, hogy elvégezze a mai szerepét a hangyabolyban, akkor eszembe jut, hogy ha Ő haza megy este, akkorugyan Ő is tudja, hogy lesz holnap, de nem úgy gondol rá, mint egy újabb lehetőségre, vagy egy újabb ismeretlen és felfedezendő kalandra, hanem egy teherre, vagy mint kőre, ami ott szorong a mellkasában, mint amikor az érzed, hogy rossz mind az ami veled történik, de nem tudsz szabadulni a helyzetből. Az a kérdés jut eszembe, hogy mit tudna tenni az asszony, hogy eldobja a követ?
Ösztönösen el kezd gondolkodni azon, hogy mi történik vele és hogyan tudna szabadulni ebből a helyzetből... nem akarok nagyon bele menni a válaszba, mert magam sem tudom, de ha adnom kéne egy tanácsot, akkor azt mesélném el neki a saját életemből, hogy miként örültem neki, hogy ma reggel felkeltem. :-)
Ösztönösen el kezd gondolkodni azon, hogy mi történik vele és hogyan tudna szabadulni ebből a helyzetből... nem akarok nagyon bele menni a válaszba, mert magam sem tudom, de ha adnom kéne egy tanácsot, akkor azt mesélném el neki a saját életemből, hogy miként örültem neki, hogy ma reggel felkeltem. :-)
Jó éjszakát mindenkinek!
Ma van egy kedves barátom születésnapja. Ez a nap ma a tied "P"! Évezd ki!

.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)





























