Tegnap este eléggé megrémültem, amikor a macskáim az ablakban ültek és az egyik csak úgy eltűnt. Persze aki nem bírt magával és egy szemvillanás alatt eltűnt a sötétben, Kyra volt. Hirtelen felugrottunk Nemesziszel és egyből láttuk, hogy kint van az utcán a macska. Felkaptam a cipőmet és kirohantam, addig Nemeszisz becsukta az ablakot és Mollyt leküldte onnan.

Molly                                                                          Kyra

Amint kiértem, láttam, hogy két cica is van kint, de annyira sötét volt, hogy nem tudtam a fekete bundájuk miatt megkülönböztetni őket. Persze mind a kettő elkezdett ellenkező irányba rohanni és Én az egyik után szaladtam és hívtam a macskémat. Amint megfordultam láttam, hogy a másik odafut a lakótömb bejáratához és keserves hanggal nyávogni kezdett. Oda futottam Én is a bejárathoz, és látom, hogy Kyra ugrál fel a kilincsre, mert tudta a kis okos, hogy ott szoktam bejönni. Amint megismerte a hangom összekuporodott és hagyta, hogy felvegyem.

Felemeltem gyorsan az ölembe  és egyből abba hagyta a sírást, majd a kis mancsaival átkarolta a karom és várta, hogy beérjük a lakásba. Nemeszisz azonnali segítsége és a cicám bizalma miatt nem lett nagyobb tragédia! Az biztos, hogy ha elveszett volna, akkor… akinek van kisállata tudja!

Kisebb sebekkel a lábán és egy kis izgalommal megúsztuk az esti vészhelyzetet!