Szia Hercegem!

2010.08.08

Felöltöztem, felvettem a „báli” ruhám majd átmentem a barátaimhoz, hogy szórakozzunk egy kicsit, táncoljunk! Ahogy telt az este egy férfi állt meg az ajtóban és mindha megállt volna az idő, mert még mindig úgy érzem magam, mint ha ott állnék előtte és csak nézném és várnám, hogy azt mondja nekem… Szia hercegem! Ma amikor belépett az ajtón, csak annyit mondott… „szia hercegem”! Azt hiszem most egy igazi herceg képei illenek ide!

Eltelt "az" a hét!

2010.07.25

Ahogy kinézek az ablakomon és meglátom az előtte álló fenyőfa ágait, ami a rá zúdult víz súlyától behajlik az ablakom elé, azon tűnődöm, talán az elmúlt egy hétre miért tekintek úgy, mint az eddig eltelt legjobb szabadságomra? Azt hinné az ember, hogy egy szabadságnak nyaralással, pihenéssel kell eltelnie, de most már úgy gondolom, hogy ez nem így van...

Napozás, fürdés…

2010.07.18

Sokszor bebizonyosodott már, hogy a spontán dolgok milyen jók tudnak lenni. Tegnap elindultunk Balatonra, de az M7-es forgalma miatt inkább az M1-es felé fordultunk és Tatán kötöttünk ki végül. Zsolt javasolta, hogy oda menjünk, mert Ő Tatán született és tudja, hogy milyen jó strand van ott. Nos mindenki bele ment és elmondhatom, hogy nem bántuk meg. Szóval nem kell mindig, mindent megtervezni, néha lehet spontán élni egy kicsit.

Ha vége jó! De kinek?

2010.06.27

Az a legbiztosabb, ha tisztázom a dolgokat és nem beszélek félre. Megmondom amit érzek, amit gondolok, aztán a másik majd eldönti mit kezd vele. Persze ez nem egy könnyű döntés, de most ezt kellett tennem… Más: Jól sikerült a buli pénteken, bár a társaság akivel lementem, nem igazán érezte jól magát a Retro nap miatt, de szerintem nagyon jó volt újra a régi zenékre táncolni, nosztalgiázni. Már csak azért is mert jól meg voltak szerkesztve a mai stílusra, így lehetett rájuk bulizni!

Ez van!

2010.06.11

Lassan egy hónapja, hogy megírtam az Újra él a blogom bejegyzésem és ahogy megfogalmaztam, hogy milyen irányt szeretnék adni a bejegyzéseknek, meg kell mondanom, hogy most már azt sem szeretném. Nem akarok vissza térni a csöpögős, unalmas és vergődően depressziós bejegyzésekhez, mert már nem az a fiú megy az úton aki azokat a bejegyzéseket megfogalmazta, megírta. Sokakat az érdekel, hogy miben változtam meg, vagy mitől változtam meg ennyire, de úgy vélem nem egy dolog volt ami előidézte nálam ezt a változást.

Ez van... mit tudok tenni?

Bejegyezte: HungaryBoy On 7/11/2009
Tegnap este megnéztem a barátaimmal az Ice Age 3 filmet egy moziban digitális 3D minőségben. Mondanom sem kell, fenomenális élmény volt! Ajánlom mindenkinek.
Ami viszont még jobbá tette az egészet, hogy mind ezt a barátaimmal néztem meg. Mostanában nem nagyon találkoztunk és jó volt újra látni Őket! "O"..annyi mindent akartam mondani és annyi mindent nem mondtam... nem szeretném, ha még egyszer ilyen sokáig nem beszélnénk... Ok?
Még tegnap de. Pityu eljött értem és elmentünk hozzájuk. Igaz végig XBox-tam az időt, de akkor is vele voltam! Köszönöm!
Este persze ismételten egymagam ültem a kanapén és még a drága Nemeszisz sem volt itthon.. hiányzik is ám, de holnap már jön haza!
Egyedül esténként a kanapén olyan mint ha az idő megállna és mozdulatlan lenne. Nem változik semmi, nem érzek semmit, csak azt, hogy minden csendes és üres... bármit is csinálok, Tv-t nézek, játszom, olvasok akkor sem múlik az érzés, hogy valami hiányzik... de mi?

Egy "társ", vagy valami más?
Ha most azt kérdezem magamtól, hogy ha "társ" akkor aki leginkább az eszembe jut most az "Kisördi"... de mint tudjuk ez nem lehetséges...ha azt kérdezem, hogy mi az a "más"...akkor arra nem tudom a választ. Ebből az következik, hogy amit szeretnék azt nem kaphatom meg, amit meg nem tudom, hogy mi az, na azt fogom megkapni.
Érti ezt valaki?
Tudni, hogy valamit amit szeretnél nem kaphatsz meg, olyan mint várni a világ végén a buszt, hogy haza vigyen, de a világ végén nem jár a busz...
csak ezt nem tudod...
Meglepő, hogy a pillanatok útját járva jutottam el ide... Azért, mert most döntenem kell, hogy ez jó vagy rossz így... és úgy lesz ahogy döntök... viszont most nem akarok gondolkodni ezen... azt hiszem, hogy most inkább egyszerűen csak élvezem a csendet... még a fák sem mozdulnak...

Szép álmokat!

Chris mc Nally:

0 Response to "Ez van... mit tudok tenni?"

Megjegyzés küldése


    Hírdetések
    -------------------------