Szia Hercegem!

2010.08.08

Felöltöztem, felvettem a „báli” ruhám majd átmentem a barátaimhoz, hogy szórakozzunk egy kicsit, táncoljunk! Ahogy telt az este egy férfi állt meg az ajtóban és mindha megállt volna az idő, mert még mindig úgy érzem magam, mint ha ott állnék előtte és csak nézném és várnám, hogy azt mondja nekem… Szia hercegem! Ma amikor belépett az ajtón, csak annyit mondott… „szia hercegem”! Azt hiszem most egy igazi herceg képei illenek ide!

Eltelt "az" a hét!

2010.07.25

Ahogy kinézek az ablakomon és meglátom az előtte álló fenyőfa ágait, ami a rá zúdult víz súlyától behajlik az ablakom elé, azon tűnődöm, talán az elmúlt egy hétre miért tekintek úgy, mint az eddig eltelt legjobb szabadságomra? Azt hinné az ember, hogy egy szabadságnak nyaralással, pihenéssel kell eltelnie, de most már úgy gondolom, hogy ez nem így van...

Napozás, fürdés…

2010.07.18

Sokszor bebizonyosodott már, hogy a spontán dolgok milyen jók tudnak lenni. Tegnap elindultunk Balatonra, de az M7-es forgalma miatt inkább az M1-es felé fordultunk és Tatán kötöttünk ki végül. Zsolt javasolta, hogy oda menjünk, mert Ő Tatán született és tudja, hogy milyen jó strand van ott. Nos mindenki bele ment és elmondhatom, hogy nem bántuk meg. Szóval nem kell mindig, mindent megtervezni, néha lehet spontán élni egy kicsit.

Ha vége jó! De kinek?

2010.06.27

Az a legbiztosabb, ha tisztázom a dolgokat és nem beszélek félre. Megmondom amit érzek, amit gondolok, aztán a másik majd eldönti mit kezd vele. Persze ez nem egy könnyű döntés, de most ezt kellett tennem… Más: Jól sikerült a buli pénteken, bár a társaság akivel lementem, nem igazán érezte jól magát a Retro nap miatt, de szerintem nagyon jó volt újra a régi zenékre táncolni, nosztalgiázni. Már csak azért is mert jól meg voltak szerkesztve a mai stílusra, így lehetett rájuk bulizni!

Ez van!

2010.06.11

Lassan egy hónapja, hogy megírtam az Újra él a blogom bejegyzésem és ahogy megfogalmaztam, hogy milyen irányt szeretnék adni a bejegyzéseknek, meg kell mondanom, hogy most már azt sem szeretném. Nem akarok vissza térni a csöpögős, unalmas és vergődően depressziós bejegyzésekhez, mert már nem az a fiú megy az úton aki azokat a bejegyzéseket megfogalmazta, megírta. Sokakat az érdekel, hogy miben változtam meg, vagy mitől változtam meg ennyire, de úgy vélem nem egy dolog volt ami előidézte nálam ezt a változást.

Düh és szerelem

Bejegyezte: HungaryBoy On 2/09/2009
Teljesen értetlenül állok a munkahelyem előtt. Hogy lehetséges, hogy 1 ember ennyire befolyásolja 140 fő életét, napját. Éppen amilyen kedve van, úgy bánik mindenkivel. Miért keresi mindig csak a hibáinkat?
Egyáltalán mit lehet tenni ez ellen?

Semmit... tetszik, vagy elmész! Itt tart a világ... De hát hova tudsz menni ilyen világban? Mi jobb ennél?
Mire hazaértem csak ennyi kérdés merült fel bennem.

Elterveztem, hogy ma bemegyek az Árkádba „lakkcipőt” venni (a régit kicsit elhasználtam), de egy ismerősöm elhozott haza és már nem mentem ki. Pedig nagyon kéne az a cipő! Nem baj, majd holnap!

Szombat este megismertem egy érdekes lányt. „O” barátnőjét.
Azért érdekes, mert régen találkoztam olyan emberrel aki igazán tudná élvezni az életet, mert olyan amilyen, de még is „börtönben” él. Van egy barátja és semmi sem jár az eszébe, csak, hogy Ő, hogy tud megfelelni neki. Mi van??? Miért kell megfelelni másnak? Mindenre azt a választ kaptam, hogy szereti..
Ha belegondolok milyen sokan vakok és elnyomottak a szerelem miatt.
Ennek a beszélgetésnek még lesz folytatása!

Azért valami jó is volt ma:
Olyan szép :-)
Mike Radon






0 Response to "Düh és szerelem"

Megjegyzés küldése


    Hírdetések
    -------------------------