Teljesen értetlenül állok a munkahelyem előtt. Hogy lehetséges, hogy 1 ember ennyire befolyásolja 140 fő életét, napját. Éppen amilyen kedve van, úgy bánik mindenkivel. Miért keresi mindig csak a hibáinkat?
Egyáltalán mit lehet tenni ez ellen?

Semmit... tetszik, vagy elmész! Itt tart a világ... De hát hova tudsz menni ilyen világban? Mi jobb ennél?
Mire hazaértem csak ennyi kérdés merült fel bennem.

Elterveztem, hogy ma bemegyek az Árkádba „lakkcipőt” venni (a régit kicsit elhasználtam), de egy ismerősöm elhozott haza és már nem mentem ki. Pedig nagyon kéne az a cipő! Nem baj, majd holnap!

Szombat este megismertem egy érdekes lányt. „O” barátnőjét.
Azért érdekes, mert régen találkoztam olyan emberrel aki igazán tudná élvezni az életet, mert olyan amilyen, de még is „börtönben” él. Van egy barátja és semmi sem jár az eszébe, csak, hogy Ő, hogy tud megfelelni neki. Mi van??? Miért kell megfelelni másnak? Mindenre azt a választ kaptam, hogy szereti..
Ha belegondolok milyen sokan vakok és elnyomottak a szerelem miatt.
Ennek a beszélgetésnek még lesz folytatása!

Azért valami jó is volt ma:
Olyan szép :-)
Mike Radon